A következő címkéjű bejegyzések mutatása: festés. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: festés. Összes bejegyzés megjelenítése

2015. március 7., szombat

Italeri OH-58A 1:72

A következő készletet 1994-ben adta ki az Italeri. A Kiowa Warrior könnyű felderítő helikopter fegyvertelen vagy felfegyverzett változatait lehet megépíteni az Egyesült Államok hadserege, Az Osztrák Bundesheer vagy a Spanyol hadsereg színeiben. Én a sógorok egyik gépét építettem meg, bár a készlet kiadása óta a gépeket már felújították, több dolog is megváltozott (avionika, siklótalp, festés, stb.).

A készlet

A készlet pozitív panelvonalas, egyszerű kivitelű, csak alkatrészből áll. A modellezett helikopter korai változatait viszonylag jól közelíti. A kabin néhány eleme megvan, de a kollektív és a lábpedálok hiányoznak. A műszerfalon még hagyományos műszerek sorakoznak. Szóval kicsit régimódi. A törzsfelek illeszkedése nem pontos, alul egész jelentős a különbség, akad csiszolni való. A fülkeablakok kicsit kisebbek, mint a keretek, átlátszóra száradó dekopázslakkal tömítettem. A helikopter nyitott ajtókkal is megépíthető, de a nyitott ajtók rögzítését a modellezőnek kell megoldania.

Építés

A kabinbelsőt összeállítása után festettem és szárazecseteltem, ezután az egészre jól rázártam a fülkeajtót. Az üvegek beragasztásánál először körbekentem a befogadó kereteket lakkal, azután beillesztettem az üveget, és vártam, hogy kicsit száradjon. Ekkor még maradtak rések bőven, ide még fogpiszkálóval lakkot kentem, és egy fültisztító pálcikával az üveg felől a test irányában elsimogattam. Így végül nem maradt az üvegen ragasztó (vagyis dehogynem, mert először nem így csináltam... :( ). A maradékot alkohol fültisztító pálcikával töröltem le az üvegről.
a törzsfelek között akad azért némi szintkülönbség.

felül is kellett a Mr. Surfacer
A hátsó stabilizáló síkokat az Italeri összeállítási rajza hol felfelé, hol lefelé görbítgeti: a helyes irány a gép fotóin és a készlet dobozán, az illusztráción is látható. Ja, és tömíteni is kell.
Szárazpróba

A helikoptereken sok az üveg, én tehát sokat maszkoltam.
A maszkolás Tamiya maszkolóval, éles borotvapengével, és némi türelemmel kivitelezhető.

Alakul...

Festés, matricázás

A gépezet az Italeri instrukciói szerint olívzöld színű. Ha valaki szeretné, a "Cold Response" hadgyakorlaton részt vevő Kiowák szép tereptarka színeit is megvalósíthatja.

Néhány kép a kész makettről:







Végül egy osztrák Kiowa akcióban:


2015. február 28., szombat

Hobby Boss T6-Texan 1:72

A következő Texan T-6 kiképzőgép hosszú és változatos karriert futott be a világ számos légierejének szolgálatában. A második világháború előtt, 1935-ben állt szolgálatba az Egyesült Államok légierejében, de Hardvard néven a RAF is használta. Ezen túl sok más légierő is használta kiképzésre, megfigyelő feladatokra és lázadók elleni harcra. 

A készlet

A Hobby Boss cég Easy Assembly készletei nagyon egyszerűek, csupán néhány alkatrészből állnak. A készletek színvonalasak, jó minőségű öntvényeket tartalmaznak, az alakhűség változó. Kezdőknek is jó választás lehet egy ilyen gép, az összeállítás viszonylag egyszerű feladat, a legnagyobb kihívást néhány illesztési hézag eltüntetése jelenti. A kabin nincs kidolgozva, haladók ezt ízlés szerint pótolhatják.
A készletből két gépet lehet megépíteni, egy 1952-es Dél-Koreában állomásozó amerikai gépet, vagy egy - számomra fiktívnek tűnő - a Kínai légierő kötelékébe tartozó gépet. Mindkét gép fémszínű volt, festés nélkül. Ezek helyett inkább - a meglévő jelzések felhasználásával- egy kiképző-sárga színű gépet készítettem, ahhoz hasonlót, amilyen több is repül a mai napig.

Építés

A készlet minőségére jellemző, hogy a gépet ragasztó nélkül is össze lehet állítani, minden pontosan illeszkedik.
Szárazpróba
A törzs és a szárnyak illesztésénél feltűnő hézag maradt, ezt lecsiszoltam és Mr. Surfacer-rel tömítettem. A törzs elején szintén orvosolni kellett egy illesztést.
Eltűnt a hézag
A pilótakabin maszkolása viszonylag időigényes. 
Maszkolás - sok kis kocka

Festés

A törzset Vallejo fehérrel alapoztam, ezután a panelvonalakat olajbarnával festettem fel - legközelebb ezt nem így fogom csinálni, a sárga nehezen fed, e miatt nem lett egyenletes a végeredmény. 

Festett fődarabok

A festéshez Humbrol kiképző sárga akrilt használtam alaposan felhígítva, 15-18 psi nyomással, több rétegben. 
A motor és még néhány apróság
A kilenchengeres csillagmotor fekete színt kapott, a nyomórudakat Vallejo alumíniummal szárazecseteltem.
A vakítás ellen védő fekete festést és az orron és a taposólemezeket a szárnyon szintén maszkolni kellett. Az orr festésénél a pilótakabint letakartam, és az íves részt, ami a maszk alatt volt, utólag ecsettel festettem meg. A matricázás nagyon egyszerű, a matricák jó minőségűek, és nincs túl sok.

A kész makett

Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a képek feltöltése után vettem észre egy zavaró hibát. A vakításvédőt nem szimmetrikusan festettem, ezt utólag javítottam. Ha már nekifogtam, húzott szálból csináltam antennát is. Következzenek a képek:








Ekkora


Végül egy kiadós videó, amely bemutatja a gépet:


2015. február 25., szerda

Italeri 1:72 Bae Hawk RAAF

A most következő Italeri készletet régóta tartogattam, mert a festését az eddigieknél nehezebb feladatnak éreztem. A készletből a Bae Hawk kiképzőgépet lehet megépíteni. A Hawk 100-as demonstrátor, vagy az Ausztrál Légierő (RAAF) egyik gépe közül választhatunk. A demonstrátor terepszínű kamuflázst visel, az RAAF gépei kéttónusú szürkét. 

Az Italeri festési instrukciói és a RAAF gépeinek festése nem egészen egyezik, de ezúttal mégis a festési útmutatók követtem, mert az egy kicsit egyszerűbb volt... A valóságban a gépek jóval világosabb szürke színűek, és a foltok középen vannak a szárnyakon, nem érnek végig a féklapokig.
Hasonlóan, a matricák színűkben és tartamukban is eltérnek a RAAF által használt jelzésektől, azért némileg emlékeztetnek az eredetire.

Ezúttal nem teszek fel képeket az építésről, csak néhány szóban összefoglalom a problémás részeket. 
  • A törzs és a szárnyak illesztése, és a beömlők illesztése elég sok tömítést és csiszolást igényelt. 
  • A a pilótákat belülről elválasztó üveg és a kabintetőben található robbanózsinór festése elég nehézkes, nem is sikerült valami szépen. 
  • A belépőélen található örvénygenerátorokból az Italeri négyet jelöl, de a RAAF gépeken csak egy ilyen van (van még egy egészen kicsi is, ami nincs a készletben).
  • Az irányfényeket a szerelési útmutató fordítva jelöli, de az dobozon található illusztráción látszik a helyes elhelyezkedés és festés.
 Egy nagy tanulság, hogy a pillanatragasztóval a műanyagot kell ragasztani, nem a festéket. Ha valaki olyan hülye lusta, hogy a festett alkatrészeket ragasztja össze és nem vakarja le a festéket, az ne csodálkozzon, hogy a ragasztás a festékkel együtt válik le az első adandó alkalommal. 

Szóval ez is tanulságos építés volt, de összességében szórakoztató, a készlet jelentősebb hibáit kis munkával korrigálni lehet. Következzenek tehát a képek.








Végül egy rövid videó az ausztrál sólymokról:


2015. február 17., kedd

Trumpeter 1:144 Chengdu J-7

A következő modell a Kínai légierő Mig-21 változatát ábrázolja. Több mint 2000 darab készült, számos ország rendszerben tartotta, Kína mellett Ázsiai és Afrikai országok, de jutott  belőlük Albániába is néhány. A típus jellegzetes ismertetőjele a Mig-21-től eltérő, megtört szárnyprofil. 

A készlet a Kínai Augusztus 1 műrepülő csoport által a kilencvenes évek végéig repült, fegyverzet nélküli változatot ábrázolja a miniatűr 1:144 léptékben. Létezik egy másik változatban is, amikor teljes fegyverzettel felszerelve építhető meg. Gyors, egyszerű építésnek szántam. Mekkora tévedés volt... 

Építés

Szerencsére a Trumpeter ma már nem itt tart a makettgyártásban, és vannak nagyon szép makettjeik is, de ez az apró Chengdu J-7-es inkább az elrettentő kategóriába tartozik. Hibás illesztések, elnagyolt, kézzel karcolt (!), aszimmetrikus részletek. Borzasztó igénytelen, még ebben a méretarányban is. A szárnyak és a vízszintes vezérsíkok a két oldalon nem egy síkban vannak, hatalmas rések tátonganak mindenhol, a futómű és a Pitot-cső túlméretesek, a pilótakabin gyakorlatilag nem létezik. A szárnyak is nagyon vastagok. Mondhatnánk, hogy gyerekeknek jó játék, de ha valakinek ez az első találkozása a makettezéssel, nem biztos, hogy lesz még több is... 
Végül azért csak összeraktam, nem volt szívem darabokban kidobni. 

A réseket és a durvább panelvonalak egy részét, a szárnyon a fegyverzet függesztési pontokat hibajavító festékkel tömítettem, a felesleges tömítőanyagot lakkbenzines fültisztító pálcikával töröltem le. A vastag szárnyakat és a vízszintes vezérsíkot kicsit lecsiszoltam, hogy jobban emlékeztessen az eredetire, a hibás illesztőszemeket is lereszeltem. Ezután tűvel bekarcoltam a lecsiszolt vonalakat. A pilótafülkébe a műszerfal teteje gyanánt egy kis sztiroldarabot vágtam.

A szerelési rajz rosszul jelöli a futómű összeállítását. A kerekek a futószár törzs felőli oldalán kell, hogy elhelyezkedjenek.

Rövidebbre vágtam és vékonyabbra csiszoltam a Pitot-csövet. Ennek helye egyébként típusváltozatonként változik. A maketten két helyet is hagytak neki, de a bemutatócsoport gépeiről készült képeken láthatóan másik helyen van.
A pilótafülkéhez egyszerű maszkot  készítettem, majd AK Interactive szürke alapozóval lealapoztam a gépecskét, ezután fehér színűre fújtam. Sajnos a fehér még jobban kiemeli a kis nyomi készlet hibáit. A piros részeknél nem ragaszkodtam a légibemutatókon használt festéshez, szerintem ebben az esetben egyszerűen nem éri meg a munkát a maszkolás.  Inkább a panelvonalak mentén, ecsettel festettem pirosra az elemeket.

Festés




A kész makett

Utolsóként selyemfényű lakkal lakkoztam és felraktam a matricákat, az erről készült képek itt láthatók.





Összegzés

A felsorolt problémák miatt nem ajánlom a makettet. Sok munkával lehet ugyan a típusra többé-kevésbé emlékeztető modellt készíteni, de a végeredményt behatárolja a készlet minősége. Nem tudom, más gyártó elkészítette-e, ha valakit nagyon érdekel a típus, inkább másik léptékben ajánlanám, a véleményezők szerint a Trumpeter 1:32 léptékű készlete szép kivitelű. 

2015. február 11., szerda

Trumpeter 1:72 Stridsvagen 103B

A Stridsvagen 103 a hidegháború Svéd harckocsija. Mivel nincs tornya, nagyon hasonlít egy rohamlövegre, de fejlett hidraulikája segítségével a test mozgatásával képes célozni. Elsősorban védekező harcra szánták, de szerencsére végül sohasem kellett élesben kipróbálni a képességeit. A különleges harckocsi a nemzetközi tesztekben jól teljesített.

A Trumpeter a harckocsi régebbi és korszerűsített változatát is kiadta 1:72 és 1:35 méretarányban is. Ez a modell a korai, B változatot ábrázolja.

Sok új dolgot kipróbáltam ezen a modellen, többek között az airbrushos előárnyékolást és a darabonkénti festést is. Ez a modell se lett hibátlan, de jó tapasztalat és alapvetően szórakoztató építés volt. 

Az egyetlen idegesítő dolog a Trumpeter ragaszthatatlan lánctalpa volt. Mivel tudtam, hogy a Humbrol Liquid Poly és a hasonló sztirol ragasztók a Trumpeter instrukciói ellenére sem alkalmasak ennek a műanyagnak a ragasztására, (rettentő büdös) Pattex kétkomponensű műgyantával próbálkoztam. Elsőre úgy tűnt, sikerült is a ragasztás, de amikor (két nap száradás után) a festett lánctalpakat próbáltam a helyükre tenni, szétpattant a lánctalp - majd eldurrant a fejem. Végül tűzőgéppel tűztem össze a sérült lánctalpat.

A modell alapvetően jól illeszkedett, kivéve a parancsnoki kupolát: a felragasztott alkatrészekkel együtt a kupola nem fér el tökéletesen a tőle jobbra és balra található felépítmények között.

Következzenek tehát a képek:

Szárazpróba, összeállítás

Alapozás után, darabokban

Részlet az összeállítási rajzból

Helyükre kerültek a matricák

Szemből

Ásó, kapa, nagyharang

Az előnyös oldalát mutatja


A következő filmkockákon svéd veteránok viszik el egy körre a nyugdíjas harckocsit.

Végül egy húsz perces videó svéd nyelven, angol feliratokkal erről a különleges harckocsiról. Látható, hogy a svédek nem csak az autók biztonsági tesztelését veszik komolyan.


Airfix 1:72 Willys Jeep - matricázás

A kis Willys dzsip színe nem sikerült teljesen hitelesre, azért kapott egy kis akril bemosást, és némi Decalfix segítségével felkerültek az amerikai jelzések is. Most már csak az utánfutót kell megpakolni, és a ponyvát feltenni. Néhány fotó, mielőtt még a ponyva is a helyére kerülne.

Motor indít

Felező be

Egy ötforintoson is megfordul

A kipugódob kicsit már rozsdás

Ásó és balta a terepakadályok rendezésére
Helyére került a ponyva is.
 Az utánfutóhoz a készlet bőven tartalmaz szállítani valót, nem is raktam bele mindent. 



Végül következzen egy rövid videó, ahol egy igazi Willys gurul át a téli tájon.