Építési napló és jegyzetek az általam épített makettekhez. Egy amatőr makettező blogja a makettépítésről. Készletek, módszerek, hibák és tapasztalatok, problémák és megoldások.
Az M113 a NATO és a fél világ páncélozott bokorugrója (a világ másik fele a BTR valamelyik változatában szeret bokrot ugrani), rengeteg változatban készült, a Vietnámi háborútól egészen napjainking használják a korosodó csapatszállítót.
A készlet
A kínai Trumpeter 2007 óta több változatban is kiadta a készletet: páncélozott lovasság (ACAV), elsősegély, A1, A2 és A3 változat, szóval lehet válogatni bőven. Kicsit felemás érzéseket kelt bennem ez a makett. Elsőre szépen kidolgozottnak tűnik, de menet közben kiderült néhány furcsaság. A különböző változatok sajátosságaira nem térnék ki, de arra igen, hogy
látszólag teljesen össze-vissza dolgozták ki a makett részleteit tekintet nélkül arra, hogy mi látszik, mi nem. A motortér részletesen ki van dolgozva, de semmi nem látszik belőle. A makett készítője lehetőséget adott ugyan rá, hogy felnyissuk a motor feletti részt, de az igazi M113 motorháza nem úgy és nem ott nyílik - komolyan nem tudom, hogy gondolták ezt?
Motorfedél az M113 szervízkönyvéből
A belső térből a lövész és a vezető helye hiányzik, ráadásul az egész tele van kinyomótüske helyekkel, ezek némelyikét elég nehéz eltüntetni, mert rossz helyen vannak. Szóval vagy javítgat és alkatrészeket gyárt az egyszeri makettező, vagy vállat von, és rázárja az ajtót a felemás részletekre.
Építés
a szokásos Trumpeter-féle ragaszthatatlan vinyl lánctalpak
keretek
szárazpróba - nem így nyílik
Vagy mentőpáncélos, vagy gépágyú, a kettő nem kompatibilis
A következő készletet 1994-ben adta ki az Italeri. A Kiowa Warrior könnyű felderítő helikopter fegyvertelen vagy felfegyverzett változatait lehet megépíteni az Egyesült Államok hadserege, Az Osztrák Bundesheer vagy a Spanyol hadsereg színeiben. Én a sógorok egyik gépét építettem meg, bár a készlet kiadása óta a gépeket már felújították, több dolog is megváltozott (avionika, siklótalp, festés, stb.).
A készlet
A készlet pozitív panelvonalas, egyszerű kivitelű, csak alkatrészből áll. A modellezett helikopter korai változatait viszonylag jól közelíti. A kabin néhány eleme megvan, de a kollektív és a lábpedálok hiányoznak. A műszerfalon még hagyományos műszerek sorakoznak. Szóval kicsit régimódi. A törzsfelek illeszkedése nem pontos, alul egész jelentős a különbség, akad csiszolni való. A fülkeablakok kicsit kisebbek, mint a keretek, átlátszóra száradó dekopázslakkal tömítettem. A helikopter nyitott ajtókkal is megépíthető, de a nyitott ajtók rögzítését a modellezőnek kell megoldania.
Építés
A kabinbelsőt összeállítása után festettem és szárazecseteltem, ezután az egészre jól rázártam a fülkeajtót. Az üvegek beragasztásánál először körbekentem a befogadó kereteket lakkal, azután beillesztettem az üveget, és vártam, hogy kicsit száradjon. Ekkor még maradtak rések bőven, ide még fogpiszkálóval lakkot kentem, és egy fültisztító pálcikával az üveg felől a test irányában elsimogattam. Így végül nem maradt az üvegen ragasztó (vagyis dehogynem, mert először nem így csináltam... :( ). A maradékot alkohol fültisztító pálcikával töröltem le az üvegről.
a törzsfelek között akad azért némi szintkülönbség.
felül is kellett a Mr. Surfacer
A hátsó stabilizáló síkokat az Italeri összeállítási rajza hol felfelé, hol lefelé görbítgeti: a helyes irány a gép fotóin és a készlet dobozán, az illusztráción is látható. Ja, és tömíteni is kell.
Szárazpróba
A helikoptereken sok az üveg, én tehát sokat maszkoltam.
A maszkolás Tamiya maszkolóval, éles borotvapengével, és némi türelemmel kivitelezhető.
Alakul...
Festés, matricázás
A gépezet az Italeri instrukciói szerint olívzöld színű. Ha valaki szeretné, a "Cold Response" hadgyakorlaton részt vevő Kiowák szép tereptarka színeit is megvalósíthatja.
A következő Texan T-6 kiképzőgép hosszú és változatos karriert futott be a világ számos légierejének szolgálatában. A második világháború előtt, 1935-ben állt szolgálatba az Egyesült Államok légierejében, de Hardvard néven a RAF is használta. Ezen túl sok más légierő is használta kiképzésre, megfigyelő feladatokra és lázadók elleni harcra.
A készlet
A Hobby Boss cég Easy Assembly készletei nagyon egyszerűek, csupán néhány alkatrészből állnak. A készletek színvonalasak, jó minőségű öntvényeket tartalmaznak, az alakhűség változó. Kezdőknek is jó választás lehet egy ilyen gép, az összeállítás viszonylag egyszerű feladat, a legnagyobb kihívást néhány illesztési hézag eltüntetése jelenti. A kabin nincs kidolgozva, haladók ezt ízlés szerint pótolhatják.
A készletből két gépet lehet megépíteni, egy 1952-es Dél-Koreában állomásozó amerikai gépet, vagy egy - számomra fiktívnek tűnő - a Kínai légierő kötelékébe tartozó gépet. Mindkét gép fémszínű volt, festés nélkül. Ezek helyett inkább - a meglévő jelzések felhasználásával- egy kiképző-sárga színű gépet készítettem, ahhoz hasonlót, amilyen több is repül a mai napig.
Építés
A készlet minőségére jellemző, hogy a gépet ragasztó nélkül is össze lehet állítani, minden pontosan illeszkedik.
Szárazpróba
A törzs és a szárnyak illesztésénél feltűnő hézag maradt, ezt
lecsiszoltam és Mr. Surfacer-rel tömítettem. A törzs elején szintén
orvosolni kellett egy illesztést.
Eltűnt a hézag
A pilótakabin maszkolása viszonylag időigényes.
Maszkolás - sok kis kocka
Festés
A törzset Vallejo fehérrel alapoztam, ezután a panelvonalakat olajbarnával festettem fel - legközelebb ezt nem így fogom csinálni, a sárga nehezen fed, e miatt nem lett egyenletes a végeredmény.
Festett fődarabok
A festéshez Humbrol kiképző sárga akrilt használtam alaposan felhígítva, 15-18 psi nyomással, több rétegben.
A motor és még néhány apróság
A kilenchengeres csillagmotor fekete színt kapott, a nyomórudakat Vallejo alumíniummal szárazecseteltem.
A vakítás ellen védő fekete festést és az orron és a taposólemezeket a szárnyon szintén maszkolni kellett. Az orr festésénél a pilótakabint letakartam, és az íves részt, ami a maszk alatt volt, utólag ecsettel festettem meg. A matricázás nagyon egyszerű, a matricák jó minőségűek, és nincs túl sok.
A kész makett
Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a képek feltöltése után vettem észre egy zavaró hibát. A vakításvédőt nem szimmetrikusan festettem, ezt utólag javítottam. Ha már nekifogtam, húzott szálból csináltam antennát is. Következzenek a képek:
A most következő Italeri készletet régóta tartogattam, mert a festését az eddigieknél nehezebb feladatnak éreztem. A készletből a Bae Hawk kiképzőgépet lehet megépíteni. A Hawk 100-as demonstrátor, vagy az Ausztrál Légierő (RAAF) egyik gépe közül választhatunk. A demonstrátor terepszínű kamuflázst visel, az RAAF gépei kéttónusú szürkét.
Az Italeri festési instrukciói és a RAAF gépeinek festése nem egészen egyezik, de ezúttal mégis a festési útmutatók követtem, mert az egy kicsit egyszerűbb volt... A valóságban a gépek jóval világosabb szürke színűek, és a foltok középen vannak a szárnyakon, nem érnek végig a féklapokig.
Hasonlóan, a matricák színűkben és tartamukban is eltérnek a RAAF által használt jelzésektől, azért némileg emlékeztetnek az eredetire.
Ezúttal nem teszek fel képeket az építésről, csak néhány szóban összefoglalom a problémás részeket.
A törzs és a szárnyak illesztése, és a beömlők illesztése elég sok tömítést és csiszolást igényelt.
A a pilótákat belülről elválasztó üveg és a kabintetőben található robbanózsinór festése elég nehézkes, nem is sikerült valami szépen.
A belépőélen található örvénygenerátorokból az Italeri négyet jelöl, de a RAAF gépeken csak egy ilyen van (van még egy egészen kicsi is, ami nincs a készletben).
Az irányfényeket a szerelési útmutató fordítva jelöli, de az dobozon található illusztráción látszik a helyes elhelyezkedés és festés.
Egy nagy tanulság, hogy a pillanatragasztóval a műanyagot kell ragasztani, nem a festéket. Ha valaki olyan hülye lusta, hogy a festett alkatrészeket ragasztja össze és nem vakarja le a festéket, az ne csodálkozzon, hogy a ragasztás a festékkel együtt válik le az első adandó alkalommal.
Szóval ez is tanulságos építés volt, de összességében szórakoztató, a készlet jelentősebb hibáit kis munkával korrigálni lehet. Következzenek tehát a képek.
A Stridsvagen 103 a hidegháború Svéd harckocsija. Mivel nincs tornya, nagyon hasonlít egy rohamlövegre, de fejlett hidraulikája segítségével a test mozgatásával képes célozni. Elsősorban védekező harcra szánták, de szerencsére végül sohasem kellett élesben kipróbálni a képességeit. A különleges harckocsi a nemzetközi tesztekben jól teljesített.
A Trumpeter a harckocsi régebbi és korszerűsített változatát is kiadta 1:72 és 1:35 méretarányban is. Ez a modell a korai, B változatot ábrázolja.
Sok új dolgot kipróbáltam ezen a modellen, többek között az airbrushos előárnyékolást és a darabonkénti festést is. Ez a modell se lett hibátlan, de jó tapasztalat és alapvetően szórakoztató építés volt.
Az egyetlen idegesítő dolog a Trumpeter ragaszthatatlan lánctalpa volt. Mivel tudtam, hogy a Humbrol Liquid Poly és a hasonló sztirol ragasztók a Trumpeter instrukciói ellenére sem alkalmasak ennek a műanyagnak a ragasztására, (rettentő büdös) Pattex kétkomponensű műgyantával próbálkoztam. Elsőre úgy tűnt, sikerült is a ragasztás, de amikor (két nap száradás után) a festett lánctalpakat próbáltam a helyükre tenni, szétpattant a lánctalp - majd eldurrant a fejem. Végül tűzőgéppel tűztem össze a sérült lánctalpat.
A modell alapvetően jól illeszkedett, kivéve a parancsnoki kupolát: a felragasztott alkatrészekkel együtt a kupola nem fér el tökéletesen a tőle jobbra és balra található felépítmények között.
Következzenek tehát a képek:
Szárazpróba, összeállítás
Alapozás után, darabokban
Részlet az összeállítási rajzból
Helyükre kerültek a matricák
Szemből
Ásó, kapa, nagyharang
Az előnyös oldalát mutatja
A következő filmkockákon svéd veteránok viszik el egy körre a nyugdíjas harckocsit.
Végül egy húsz perces videó svéd nyelven, angol feliratokkal erről a különleges harckocsiról. Látható, hogy a svédek nem csak az autók biztonsági tesztelését veszik komolyan.
