Hobby Boss T6-Texan 1:72

A következő Texan T-6 kiképzőgép hosszú és változatos karriert futott be a világ számos légierejének szolgálatában. A második világháború előtt, 1935-ben állt szolgálatba az Egyesült Államok légierejében, de Hardvard néven a RAF is használta. Ezen túl sok más légierő is használta kiképzésre, megfigyelő feladatokra és lázadók elleni harcra. 

A készlet

A Hobby Boss cég Easy Assembly készletei nagyon egyszerűek, csupán néhány alkatrészből állnak. A készletek színvonalasak, jó minőségű öntvényeket tartalmaznak, az alakhűség változó. Kezdőknek is jó választás lehet egy ilyen gép, az összeállítás viszonylag egyszerű feladat, a legnagyobb kihívást néhány illesztési hézag eltüntetése jelenti. A kabin nincs kidolgozva, haladók ezt ízlés szerint pótolhatják.

A készletből két gépet lehet megépíteni, egy 1952-es Dél-Koreában állomásozó amerikai gépet, vagy egy - számomra fiktívnek tűnő - a Kínai légierő kötelékébe tartozó gépet. Mindkét gép fémszínű volt, festés nélkül. Ezek helyett inkább - a meglévő jelzések felhasználásával- egy kiképző-sárga színű gépet készítettem, ahhoz hasonlót, amilyen több is repül a mai napig.

Építés

A készlet minőségére jellemző, hogy a gépet ragasztó nélkül is össze lehet állítani, minden pontosan illeszkedik.

Szárazpróba

A törzs és a szárnyak illesztésénél feltűnő hézag maradt, ezt lecsiszoltam és Mr. Surfacer-rel tömítettem. A törzs elején szintén orvosolni kellett egy illesztést.

Eltűnt a hézag

A pilótakabin maszkolása viszonylag időigényes. 

Maszkolás - sok kis kocka

Festés

A törzset Vallejo fehérrel alapoztam, ezután a panelvonalakat olajbarnával festettem fel - legközelebb ezt nem így fogom csinálni, a sárga nehezen fed, e miatt nem lett egyenletes a végeredmény. 

Festett fődarabok

A festéshez Humbrol kiképző sárga akrilt használtam alaposan felhígítva, 15-18 psi nyomással, több rétegben. 

A motor és még néhány apróság

A kilenchengeres csillagmotor fekete színt kapott, a nyomórudakat Vallejo alumíniummal szárazecseteltem.

A vakítás ellen védő fekete festést és az orron és a taposólemezeket a szárnyon szintén maszkolni kellett. Az orr festésénél a pilótakabint letakartam, és az íves részt, ami a maszk alatt volt, utólag ecsettel festettem meg. A matricázás nagyon egyszerű, a matricák jó minőségűek, és nincs túl sok.

A kész makett

Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a képek feltöltése után vettem észre egy zavaró hibát. A vakításvédőt nem szimmetrikusan festettem, ezt utólag javítottam. Ha már nekifogtam, húzott szálból csináltam antennát is. Következzenek a képek:

Ekkora

Végül egy kiadós videó, amely bemutatja a gépet:

Italeri 1:72 Bae Hawk RAAF

A most következő Italeri készletet régóta tartogattam, mert a festését az eddigieknél nehezebb feladatnak éreztem. A készletből a Bae Hawk kiképzőgépet lehet megépíteni. A Hawk 100-as demonstrátor, vagy az Ausztrál Légierő (RAAF) egyik gépe közül választhatunk. A demonstrátor terepszínű kamuflázst visel, az RAAF gépei kéttónusú szürkét. 

Az Italeri festési instrukciói és a RAAF gépeinek festése nem egészen egyezik, de ezúttal mégis a festési útmutatók követtem, mert az egy kicsit egyszerűbb volt... A valóságban a gépek jóval világosabb szürke színűek, és a foltok középen vannak a szárnyakon, nem érnek végig a féklapokig.

Hasonlóan, a matricák színűkben és tartamukban is eltérnek a RAAF által használt jelzésektől, azért némileg emlékeztetnek az eredetire.

Ezúttal nem teszek fel képeket az építésről, csak néhány szóban összefoglalom a problémás részeket. 

• A törzs és a szárnyak illesztése, és a beömlők illesztése elég sok tömítést és csiszolást igényelt. 
• A a pilótákat belülről elválasztó üveg és a kabintetőben található robbanózsinór festése elég nehézkes, nem is sikerült valami szépen. 
• A belépőélen található örvénygenerátorokból az Italeri négyet jelöl, de a RAAF gépeken csak egy ilyen van (van még egy egészen kicsi is, ami nincs a készletben).
• Az irányfényeket a szerelési útmutató fordítva jelöli, de az dobozon található illusztráción látszik a helyes elhelyezkedés és festés.

 Egy nagy tanulság, hogy a pillanatragasztóval a műanyagot kell ragasztani, nem a festéket. Ha valaki olyan hülye lusta, hogy a festett alkatrészeket ragasztja össze és nem vakarja le a festéket, az ne csodálkozzon, hogy a ragasztás a festékkel együtt válik le az első adandó alkalommal. 

Szóval ez is tanulságos építés volt, de összességében szórakoztató, a készlet jelentősebb hibáit kis munkával korrigálni lehet. Következzenek tehát a képek.

Végül egy rövid videó az ausztrál sólymokról:

Trumpeter 1:144 Chengdu J-7

A következő modell a Kínai légierő Mig-21 változatát ábrázolja. Több mint 2000 darab készült, számos ország rendszerben tartotta, Kína mellett Ázsiai és Afrikai országok, de jutott  belőlük Albániába is néhány. A típus jellegzetes ismertetőjele a Mig-21-től eltérő, megtört szárnyprofil. 

A készlet a Kínai Augusztus 1 műrepülő csoport által a kilencvenes évek végéig repült, fegyverzet nélküli változatot ábrázolja a miniatűr 1:144 léptékben. Létezik egy másik változatban is, amikor teljes fegyverzettel felszerelve építhető meg. Gyors, egyszerű építésnek szántam. Mekkora tévedés volt... 

Építés

Szerencsére a Trumpeter ma már nem itt tart a makettgyártásban, és vannak nagyon szép makettjeik is, de ez az apró Chengdu J-7-es inkább az elrettentő kategóriába tartozik. Hibás illesztések, elnagyolt, kézzel karcolt (!), aszimmetrikus részletek. Borzasztó igénytelen, még ebben a méretarányban is. A szárnyak és a vízszintes vezérsíkok a két oldalon nem egy síkban vannak, hatalmas rések tátonganak mindenhol, a futómű és a Pitot-cső túlméretesek, a pilótakabin gyakorlatilag nem létezik. A szárnyak is nagyon vastagok. Mondhatnánk, hogy gyerekeknek jó játék, de ha valakinek ez az első találkozása a makettezéssel, nem biztos, hogy lesz még több is... 

Végül azért csak összeraktam, nem volt szívem darabokban kidobni. 

A réseket és a durvább panelvonalak egy részét, a szárnyon a fegyverzet függesztési pontokat hibajavító festékkel tömítettem, a felesleges tömítőanyagot lakkbenzines fültisztító pálcikával töröltem le. A vastag szárnyakat és a vízszintes vezérsíkot kicsit lecsiszoltam, hogy jobban emlékeztessen az eredetire, a hibás illesztőszemeket is lereszeltem. Ezután tűvel bekarcoltam a lecsiszolt vonalakat. A pilótafülkébe a műszerfal teteje gyanánt egy kis sztiroldarabot vágtam.

A szerelési rajz rosszul jelöli a futómű összeállítását. A kerekek a futószár törzs felőli oldalán kell, hogy elhelyezkedjenek.

Rövidebbre vágtam és vékonyabbra csiszoltam a Pitot-csövet. Ennek helye egyébként típusváltozatonként változik. A maketten két helyet is hagytak neki, de a bemutatócsoport gépeiről készült képeken láthatóan másik helyen van.

A pilótafülkéhez egyszerű maszkot  készítettem, majd AK Interactive szürke alapozóval lealapoztam a gépecskét, ezután fehér színűre fújtam. Sajnos a fehér még jobban kiemeli a kis nyomi készlet hibáit. A piros részeknél nem ragaszkodtam a légibemutatókon használt festéshez, szerintem ebben az esetben egyszerűen nem éri meg a munkát a maszkolás.  Inkább a panelvonalak mentén, ecsettel festettem pirosra az elemeket.

Festés

A kész makett

Utolsóként selyemfényű lakkal lakkoztam és felraktam a matricákat, az erről készült képek itt láthatók.

Összegzés

A felsorolt problémák miatt nem ajánlom a makettet. Sok munkával lehet ugyan a típusra többé-kevésbé emlékeztető modellt készíteni, de a végeredményt behatárolja a készlet minősége. Nem tudom, más gyártó elkészítette-e, ha valakit nagyon érdekel a típus, inkább másik léptékben ajánlanám, a véleményezők szerint a Trumpeter 1:32 léptékű készlete szép kivitelű.